Lázár János, az építési és közlekedési miniszter, a közelmúltban ismét a nyilvánosság figyelmébe került egy vitatott kijelentése miatt. A Tisza Párt egyik felvidéki magyar képviselőjelöltjéről, Strompová Viktóriáról tett megjegyzései nagy közéleti vitát váltottak ki, és annak hatására Lázár — bár kifejezte, hogy sajnálja a „rossz fogalmazást” — nem fogalmazott meg tényleges bocsánatkérést, hanem elsősorban a politikai üzenetet tartotta fontosnak.
Mit mondott Lázár és miért lett botrányos?
A történet egy helyi tévéinterjúban kezdődött, amikor Lázár a Tisza Párt Vas megyei 02-es választókerületben induló jelöltjéről, Strompová Viktóriáról beszélt. A miniszter szlováknak nevezte a politikusjelöltet, egyebek mellett azt hangsúlyozva, hogy „kicsit csodálkozom is, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania…”.
Ez a megfogalmazás sok kritikát váltott ki, különösen azért, mert Strompová magyar családból származik, felvidéki születésű, hosszú évek óta Magyarországon élő magyar állampolgár, és más források szerint több mint 16 éve Sárváron él.
„Sajnálom a rossz fogalmazást” – de hol a bocsánatkérés?
A botrány kirobbanását követően Lázár János a politika világában nem megszokott módon reagált: kommentben jelezte, hogy sajnálja a rosszul sikerült fogalmazást, és azt írta, hogy „a félreértés tisztázódott – a helyzet pedig tiszásodott”. Ugyanakkor a szöveg ahelyett, hogy egyértelmű bocsánatkérés lenne, inkább politikai magyarázatként és üzenetként fogalmaz meg kritikát a Tisza Párttal kapcsolatban.
Ebben a megfogalmazásban Lázár ugyan elismerte, hogy a szöveg nem volt szerencsés, de nem mondta ki világosan, hogy bocsánatot kér a jelölttől vagy a Tisza Párt politikusaitól.
A Tisza Párt reakciója és a külhoni magyarok kérdése
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, valamint az érintett jelölt, Strompová Viktória, élesen reagáltak a miniszter szavaira. Magyar Péter szerint Lázár kijelentése „döbbenetes mélységbe süllyedt” és aláássa a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást, különösen úgy, hogy a Vas megyei jelölt maga is határon túli magyar közösségből érkezett és jelentős kötődést ápol a magyar identitással.
Strompová Viktória videóüzenetében hangsúlyozta, hogy „éppen olyan magyar vagyok, mint bárki más, aki magyarul álmodik”, és felszólította Lázárt, hogy ne rekessze ki a határon túli magyarokat a nemzetből.
A vita azért is vált országos figyelem tárgyává, mert más politikusok is bekapcsolódtak a közéleti vitába, és a történetet kulturális és nemzetpolitikai kérdésekkel is összekötötték — különösen a határon túli magyarság helyzetével és az Európai Parlamentben zajló vitákkal.
Mi maradt meg a bocsánatkérésből?
Lázár János kommentje alapján modern kommunikációs retorikát használt: legalább annyit volt hajlandó mondani, hogy „sajnálom a rossz fogalmazást”, illetve gratulált Strompová Viktóriának a frissen szerzett magyar állampolgárságához. Ugyanakkor a klasszikus értelemben vett bocsánatkérés elmaradt, és ehelyett egyfajta politikai fejtegetés maradt meg, amelyben továbbra is kritikát fogalmazott meg a Tisza Párt jelöltjével és politikai szereplésével kapcsolatban.
Közéleti visszhang és következmények
A történet nem maradt hatástalan. A vita tovább folytatódik a közösségi médiában és a politikai fórumokon, többek között arról, hogy a közéleti szereplők hogyan viszonyulnak a határon túli magyarokhoz és milyen nyelvezetet választanak a politikai kommunikáció során. A jelenség kapcsán politikai elemzők is megjegyezték, hogy ritkán fordul elő ilyen nyílt konfliktus egy közszereplő és egy kisebb, de aktív párt képviselője között.
