Fleck Zoltán jogtudós a közelmúltban egy Tisza Párt-rendezvényen tett kijelentéseivel váltotta ki a politikai közélet egyik leghevesebb nyári vitáját. Azt mondta: „ha az ellenzék nyer, nem elég kormányt váltani – forradalomra van szükség.”
Ez az egy mondat lavinát indított el: köztársasági elnöki reagálás, kormánypárti publicisták éles támadásai, és sokakban felmerülő kérdés: valóban forradalomra buzdít Fleck Zoltán?
Mi hangzott el?
A Tisza Sziget rendezvényén Fleck arról beszélt, hogy ha az ellenzék győzne a választáson, a jelenlegi intézményi rendszer nem biztosítaná automatikusan a kormányváltást. Példaként említette, hogy a köztársasági elnök akár másnak is adhatja a kormányalakítás jogát, így szerinte egy ilyen helyzetben „forradalmi helyzetre” lenne szükség, hogy az új kormány valóban megalakulhasson.
Heves reakciók a kormányoldalról
A kijelentésre reagált Sulyok Tamás köztársasági elnök is, aki szerint egy jogtudóstól elfogadhatatlan a demokratikus intézmények nyílt fenyegetése. Később Bayer Zsolt kormánypárti publicista éles hangvételű írásban követelte Fleck eltávolítását az ELTE jogi karáról, „elmebeteg, rohadék gazembernek” nevezve őt.
A jobboldali média egy része azonnal „erőszakos puccskísérletként” értelmezte a kijelentést.
Mit gondolt valójában Fleck?
A kontextus ismeretében Fleck Zoltán valószínűleg nem fizikai forradalomra vagy utcai harcra gondolt, hanem arra az intézményi és társadalmi nyomásra, ami szükséges lehet egy, az alkotmányos kereteken belül nehezen átvezethető hatalomváltáshoz.
Az állítása nem előzmény nélküli: korábban is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszerben az ellenzéknek nemcsak többséget, hanem intézményi fölényt is kellene szereznie a valódi kormányváltáshoz. Ezt nevezte most „forradalmi helyzetnek” – nem az utcai zavargások értelmében, hanem átvitt értelemben, politikai és társadalmi szinten.
Miért fontos ez a vita?
Ez a történet túlmutat egy botrányos kijelentésen. Rámutat arra, hogy:
- milyen mély a bizalmatlanság a magyar intézményrendszer működésével kapcsolatban,
- milyen törékeny a közbeszéd minősége,
- és mennyire gyorsan válik egy félmondat politikai fegyverré.
Zárásként
Fleck Zoltán szavai lehetnek vitathatók, de a felvetett problémák valósak. A valódi kérdés nem az, hogy kell-e forradalom – hanem az, hogy mit jelent ma Magyarországon egy valódi, békés rendszerváltás lehetősége egy jogilag bebetonozott hatalmi struktúrában.
