Van az a mondás, hogy „a politika a lehetőségek művészete”. De újabban úgy tűnik, inkább a következetlenségek és kettős mércék művészete. És ha már művészet: a Fidesz legújabb performanszában a főszerepet egy olyan „rapper” kapta, aki korábban gyomorforgató szövegekkel villogott a nőverésről, gyerekbántalmazásról és más „kultúrmisszióról”.

Polgári körök és pofonok

Vitályos Eszter, a kormány egyik vezető arca, nemrég jelentette be, hogy polgári kört indít a nők elleni erőszak felszámolására. Fontos ügy, vitán felül.

De hadd kérdezzünk valamit: belefér ebbe az értékrendbe az, hogy a kormányközeli politikai kommunikáció egyik arca ma már Dopeman?

Tudjátok, ő írta ezt:

„Kegyetlen módon pofán b*szom őket
Mint szódás a lovát, úgy verem a nőket„

Vagy ezt:

„Szerinted gusztustalan, ha megb*szunk egy kiskorút?
De ha vérzik a r*banc, akkor b*szni is tud!”

Ezek nem félrefordított dalszövegek. Nem kiragadott sorok. Ezek explicit, erőszakot és szexuális devianciát „szórakoztatásként” kezelő sorok – amelyeket ma már mintha elnézően kezelne a „családok kormánya”.

Majka lövöldözhetetlen, Dopeman vállalható

És ha már következetességről beszélünk: néhány napja Majka került a célkeresztbe, mert egy koncerten egy fiktív ország fiktív miniszterelnökét „lőtte le” egy színpadon eljátszott jelenetben. Azóta a teljes kormánypárti médiagépezet rázúdult, karaktergyilkos vádak és politikai megbélyegzés futószalagon érkezik.

Majka: botrány.
Dopeman: selfie Orbán Viktorral.

El tudnád képzelni, hogy Majka, ezek után, a Karmelitában pózoljon a miniszterelnökkel, vagy hogy egy Fidesz-közeli polgári kör „kulturális arcává” váljon? Ugye nem?

Pedig Majka nem írt nőverő és pedofil tematikájú dalszövegeket.

Kettős mérce, de legalább stabil

Nem arról van szó, hogy Dopeman ne változhatott volna. De ha valaki ilyen szövegekkel építette fel magát, akkor talán elvárható lenne egy bizonyos önreflexió, vagy legalább az, hogy a „családi értékek” kormánya ne őt tolja előre mint példaképet. Közben meg másokat – mint Majka – morális alapon bélyegeznek meg.

DPK: Dopeman Polgári Köre?

Úgy tűnik, ha elég hangos vagy, és most épp a megfelelő oldalra állsz, minden bocsánatos. A régi dalszövegek? Elfelejtve. A múlt? Relatív. A nők védelme? Hát, az is… relatív.

Ez nem értékrend. Ez kommunikációs haszonelvűség, szavazatoptimalizálás, és semmi több.

új színpadon a régi arcok

A NER most olyan arcokat választ magának, akiket korábban még a saját oldala is elutasított. Mára viszont, ha elég hangosak, és elég hasznot hajtanak, akkor minden belefér – még az is, amit a polgári körök rémálmaiban sem gondoltak volna.

Az új üzenet világos:

Nem az számít, mit mondtál.
Az számít, kinek mondod ma.

A mai kormányinfó erről is szóló részletei