Sajtó és felelősség: Perstatisztikák a magyar médiában
A sajtó szabad, de nem felelőtlen – tartja a klasszikus újságírói alapelv. Magyarországon azonban az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem minden médiatermék működik ezen elv mentén. A bíróságokon született ítéletek tükrében különösen éles a kontraszt a független és a kormánypárti sajtóorgánumok között.
Jogállami tükör: a bíróság mint sajtóetikai lakmuszpapír
A 2017 és 2024 közötti időszakban összesen több mint 440 alkalommal mondta ki a bíróság, hogy a kormánypárti sajtó valamelyik képviselője (például az Origo, Magyar Nemzet, Ripost, Pesti Srácok) valótlanságot állított, és ezért helyreigazításra kötelezte.
Ezzel szemben a független sajtó ugyanebben az időszakban mindössze 47 pert veszített el – azaz tízszer kevesebbet.
Miért fontos ez?
A számok nem csupán azt jelzik, hogy kik követnek el több hibát, hanem azt is, hogy hol működik felelősségteljesebben az újságírás. A független sajtó – noha politikai és gazdasági nyomás alatt működik – hajlamosabb az önkorrekcióra, és kevésbé él vissza a közlés szabadságával.
A kormánypárti sajtó ezzel szemben rendszeresen célozza lejárató kampányokkal politikai ellenfeleit, civil szervezeteket vagy más közszereplőket. A bíróságok döntései alapján ezek közül sok állítás nem állta ki a valóság próbáját.
A sajtó nem játék
A sajtószabadság lényege nem az, hogy bármit le lehet írni következmények nélkül – hanem éppen az, hogy felelősen lehet élni ezzel a szabadsággal. A pervesztések magas aránya épp ezért nem pusztán statisztikai adat: politikai-gazdasági rendszerdiagnózis is.
Kérdések a jövőre
- Meddig maradhat fenn az az állapot, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott médiumok sorra veszítenek perekben?
- Milyen szerepet játszhat a bíróság függetlensége a sajtó hiteles működésének biztosításában?
- És vajon tud-e hatékonyan működni egy demokrácia olyan nyilvánossággal, amely gyakran nem az igazságot, hanem a hatalmi érdekeket szolgálja?
Zárszó
A sajtóperek száma nem csupán újságírói statisztika, hanem demokráciaindikátor is. És ha komolyan vesszük a nyilvánosság felelősségét, akkor ezeket a számokat érdemes nemcsak látni, hanem megérteni is.
