Számháború március 15. után: mennyien voltak valójában, és miért vitatottak az adatok?

A március 15-i budapesti rendezvények után nemcsak politikai, hanem módszertani vita is kialakult arról, hogy Orbán Viktor Békemenetén vagy Magyar Péter Nemzeti Menetén voltak-e többen. A különböző becslések ugyanis egymásnak is ellentmondanak – és nem mindegy, melyik számnak mennyire lehet hinni.

Független becslések: a Nemzeti Menet lehetett nagyobb

Szociológusok – köztük Szabó Andrea és kutatócsoportja – a helyszíni megfigyelések és területszámítás alapján arra jutottak, hogy a két vezérszónok beszédének 10. percében:

a Békemeneten kb. 58 ezer fő vett részt,
a Nemzeti Meneten viszont 162 ezer ember lehetett jelen.

Ez a módszer a tömeg sűrűségét és a lefedett területet vizsgálja, vagyis klasszikus, nemzetközileg is használt tömegbecslési eljárásnak számít. (Lásd alább a videót)

Kormányzati számok: mobiltelefonok alapján mértek

Ezzel szemben a kormány alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) teljesen más eredményt közölt. Az ő mobilcella-adatokon alapuló becslésük szerint:

a Békemeneten kb. 180 ezer mobilkészülék,
a Nemzeti Meneten kb. 150 ezer készülék volt jelen.

Ez az értelmezés azt sugallja, hogy a Békemeneten voltak többen – szemben a szociológusok eredményeivel.

Mi a gond a mobilcella-adatokkal?

Bár elsőre „objektívnek” tűnhet, a mobiladat-alapú becslés több okból is erősen vitatható:

1. Nem embereket, hanem telefonokat mér

Egy embernél lehet több készülék, másnál egy sem – így a szám nem egyenlő a résztvevők számával.

2. A mérési terület torzíthat

A cellaadatok nem pontosan követik a tömeg határait:

beleszámolhatnak környéken tartózkodó, de nem résztvevő embereket,
vagy épp kihagyhatnak résztvevőket, ha a hálózat túlterhelt.

3. Nem teljes az adat

A rendszer csak az adott hálózatra csatlakozó készülékeket látja. A sajtóinformációk szerint legalább egy mobilszolgáltató nem adott adatot, ami tovább torzíthatja az eredményt.

4. Időbeli torzítás

A mobiladatok egy adott időpillanatot vagy időszakot mérnek, miközben a tömeg folyamatosan áramlik – így nem biztos, hogy a csúcsidőt rögzítik.

Politikai kérdések: ki méri a tömeget?

Az MTÜ szerepe is vitát váltott ki. A szervezet a kormány alá tartozik, és a működésével kapcsolatban korábban is felmerültek politikai kötődések.

A nyilvánosságban rendszeresen megjelenik, hogy az ügynökséget Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya érdekköréhez kötik – ami még inkább erősíti azt az érzetet, hogy az általuk közölt adatok nem függetlenek a politikai kommunikációtól.

Nem új jelenség: már korábban is volt eltérés

Nem ez az első eset, hogy a hivatalos és független becslések eltérnek. Korábban is előfordult, hogy:

a kormányzati számok jóval alacsonyabb részvételt mutattak az ellenzéki rendezvényeken,
miközben a szociológusok lényegesen nagyobb tömeget mértek.

Ez azt jelzi, hogy a mostani vita egy hosszabb ideje zajló „számháború” része.

A valóság: többféle szám, eltérő narratívák

A jelenlegi adatok alapján három külön világ rajzolódik ki:

szociológusok: a Nemzeti Menet volt nagyobb
kormányzati adatok (MTÜ): a Békemenet volt nagyobb
politikai kommunikáció: mindkét oldal saját győzelmét hangsúlyozza

Összegzés

A március 15-i tömegek nagyságáról szóló vita valójában nem csak számokról szól, hanem arról is, kinek az adataiban bízhatunk.

A mobilcella-alapú becslések látványosak, de számos bizonytalanságot hordoznak – különösen akkor, ha nem teljes adatbázisra épülnek, és politikailag kötődő szervezet közli őket.

Ezzel szemben a klasszikus, helyszíni megfigyelésen alapuló módszerek kevésbé látványosak, de átláthatóbbak és ellenőrizhetőbbek.

A kérdés így továbbra is nyitott – de egy biztos: a „ki volt többen?” vita legalább annyira politikai, mint amennyire statisztikai.