Az ukrajnai háború árnyékában két megrázó haláleset is nyilvánosságra került az elmúlt hetekben, amelyek közös pontja, hogy mindkét áldozat kárpátaljai magyar származású volt. Az egyik eset Szerhij Pataki brutális kivégzése az oroszok által, a másik Sebestyén József halála, aki az ukrán hadseregbe való kényszersorozást követően vesztette életét. A két tragédia fényében különösen feltűnő, mennyire eltérő módon reagált a magyar kormány.
Pataki – Orosz kivégzés, halk kormányzati visszhang
Szerhij Pataki (ukrán átírással Potoki) egyike volt azoknak az ukrán katonáknak, akiket 2023-ban fogságba ejtettek az orosz erők Bahmut közelében. Egy rendkívül kegyetlen videófelvételen – amely bejárta a világot – az orosz katonák lefejezték Patakit a saját telefonjával videóra vették, és elküldték a rokonainak. Szakértők szerint az egyik legdurvább kivégzése történt az egész orosz invázió kezdete óta, amely a barbár fundamentalista arab terrorista kivégzéseken is túltett. A felvételt később az ukrán hatóságok is hitelesítették.
Ennek ellenére a magyar kormány részéről alig érkezett hivatalos reakció az esetre. Nem történt diplomáciai tiltakozás vagy komoly nyilvános állásfoglalás, holott egy magyar származású férfit brutálisan kivégeztek egy háborúban. Sokan úgy vélik, ez a csendes hozzáállás összefügghet azzal, hogy a kivégzők az orosz erők voltak – és Magyarország jelenlegi külpolitikája az orosz kormánnyal való kíméletes bánásmódot preferálja.
Sebestyén – Ukrajnai sorozás, erős kormányzati reakció
Ezzel szemben Sebestyén József halála nagy médiavisszhangot kapott, és a magyar külügy azonnal bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét. Sebestyént – aki kétgyermekes kárpátaljai magyar volt – júniusban sorozta be az ukrán hadsereg, de alig egy hónappal később, július 6-án életét vesztette. Bár hivatalosan tüdőembólia volt a halál oka, több információ szerint brutálisan bántalmazták, miután nem akart szolgálatba állni.
Ez az eset kapóra jött a kormány ukránellenes kommunikációjának: a sajtóban és a politikai nyilatkozatokban is hangsúlyozzák, hogy Ukrajna megsérti a kárpátaljai magyar kisebbség jogait. A kormány nyíltan vádolja Kijevet azzal, hogy túlreprezentáltan sorozza be a magyarokat, és nem biztosít nekik megfelelő bánásmódot.
Politikai mérleg: miért ekkora a különbség?
A két eset közötti kormányzati viszonyulás jelentős különbségeket mutat. Sokan úgy látják, hogy míg Sebestyén halála jól illeszkedik a kormány ukránellenes kommunikációjába – amelynek célja Ukrajna nemzetközi megítélésének rontása –, addig Pataki ügyét a kormány csendben hagyta elsikkadni, nehogy konfliktusba kerüljön az orosz féllel.
Ez a szelektív reakció azonban kérdéseket vet fel a külhoni magyarok védelmének következetességéről. Vajon valóban minden magyart egyformán fontosnak tart a kormány, vagy csak akkor képviseli őket határozottan, ha az politikailag is hasznosítható?
Mi következik?
Sebestyén József halálának körülményeit az ukrán hatóságok jelenleg is vizsgálják. A magyar kormány további lépéseket helyezett kilátásba, ha nem születik kielégítő válasz. Eközben Pataki Szerhij esete – bár a nemzetközi sajtóban visszhangra talált – továbbra is súlytalan a magyar belpolitikában.
Mindkét tragédia azonban egyaránt rávilágít arra, hogy a háborúban élő magyar közösségek különösen kiszolgáltatottak – legyen az ellenség orosz vagy szövetséges ukrán oldalról.
FRISSÍTÉS
Ukrajna teljes körű vizsgálatot folytat a július 6-án meghalt Sebestyén József halála ügyében. A már zajló vizsgálatot a kijevi elnöki hivatalban koordinálják, és abban több nyomozószerv is részt vesz.
