július 1-je mérföldkő lehet a magyar családok számára: életbe lépett az a kormányzati intézkedéscsomag, amely a kommunikáció szerint Európa legnagyobb családi adókedvezménye. A lépést a kormány a demográfiai válság elleni egyik legerősebb eszközének tartja.

De mit is jelent ez a gyakorlatban? Valóban sorsfordító változásról van szó, vagy inkább csak hangzatos címkéről?

Mi változott pontosan?

Az új szabályozás szerint:

két gyermek után is jelentős adócsökkentés jár a családoknak,
három vagy több gyermek esetén az adóteher gyakorlatilag nullára csökkenhet,
emellett kibővültek azok a kedvezmények, amelyek a lakhatást, iskolakezdést, vagy akár bölcsődei ellátást támogatják.

A csomag célja világos: ösztönözni a gyermekvállalást egy olyan társadalmi környezetben, ahol a népességfogyás évtizedes probléma.

Papíron jól hangzik – de mit mutat a valóság?

A nemzetközi összehasonlítás valóban nem alaptalan: a magyar családpolitika az elmúlt években közép-európai viszonylatban kiemelkedő. Az OECD adatai szerint Magyarország az egyik legtöbbet költő ország a GDP arányában családtámogatásra. Ez többek között a CSOK, Babaváró hitel, és most az adókedvezmények formájában is megjelenik.

De vajon elég egy adókedvezmény ahhoz, hogy valaki gyermeket vállaljon? A szociológusok óvatosak. A döntés mögött gyakran komplex tényezők állnak:

lakhatási biztonság,
munka-magánélet egyensúlya,
nők munkavállalási lehetőségei,
társadalmi támogatás (óvodák, bölcsődék, nagyszülői segítség stb.).

Az anyagi ösztönzők segíthetnek – de ritkán önmagukban döntőek.

Kinek kedvez, és kinek nem?

Az adókedvezmény erősen épít a munkaviszonyban álló, kereső szülőkre. Ez pozitív üzenet a középosztálynak, de kevésbé kedvező azoknak a családoknak, akik inaktívak a munkaerőpiacon, vagy alacsony jövedelműek – például egykeresős háztartások vagy gyermeküket egyedül nevelő szülők.

Ráadásul az sem mindegy, mennyire tartós ez a kedvezményrendszer. A jövőbeli költségvetési nyomás alatt kérdéses lehet, meddig marad fenn ilyen szinten.

Társadalmi üzenet vagy gazdasági eszköz?

A kormány álláspontja szerint a család a nemzet alapja – és a támogatási rendszer is ezt tükrözi. Ez politikai és ideológiai üzenet is: a kormány nem az általános szociális támogatásra, hanem a családmodell ösztönzésére építi a stratégiát.

Gazdasági szempontból azonban ez egy jövőorientált beruházás: ha nő a születésszám, az hosszú távon csökkenti az elöregedés és munkaerőhiány problémáit. A kérdés az, hogy a családalapítást tervező fiatalok valóban érzik-e ennek a hatását a saját életükben.

Zárásként

A „legnagyobb családi adókedvezmény” jól hangzik, és nem is teljesen üres szlogen. Kétségtelen, hogy a magyar állam sokat áldoz a családok támogatására.
De a demográfiai fordulathoz nem elég csak adópolitika: kell hozzá stabil jövőkép, biztonságos munkahelyek, megfizethető lakhatás, jó óvodák – és egy társadalmi közeg, ahol a gyermekvállalás nem csak gazdasági kérdés, hanem valódi, élhető választás.