A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint 2025 június végére az államadósság 63 981 milliárd forintra emelkedett, ami a hazai össztermék (GDP) 76 százalékát teszi ki. Ez hároméves csúcs, és azt is jelenti, hogy mindössze fél év alatt több mint 4 000 milliárd forinttal nőtt az ország tartozása.
Mi áll az eladósodás hátterében?
1. Magas államháztartási hiány
Az év első hat hónapjában az államháztartás 2 773 milliárd forintos deficitet halmozott fel. A költségvetési hiány finanszírozására újabb államkötvényeket kellett kibocsátani, amelyek közvetlenül növelték az adósságot.
2. Gyengélkedő gazdaság
A gazdaság teljesítménye sem segített: a GDP az első félévben 0,1 százalékkal zsugorodott. Ez önmagában is rontotta a GDP-arányos mutatót, így az eladósodás arányosan még nagyobbnak tűnik.
3. Rekordkibocsátás a devizapiacon
2025 júniusában a kormány 4 milliárd dollár értékben (kb. 1 400 milliárd forint) bocsátott ki devizakötvényt. Ez rövid távon pénzügyi mozgásteret adott, de hosszú távon növeli a devizaadósság és a kamatterhek kockázatát.
4. Megduplázódó adósság öt év alatt
Az elmúlt évek tendenciája különösen figyelemreméltó: 2019–2020 környékén az államadósság még 31 000 milliárd forint körül mozgott, mára 64 000 milliárd közelében jár. Ez ötéves távon lényegében duplázódást jelent.
5. Növekvő kamatterhek
Az államadósság finanszírozása egyre drágább. 2020-ban még 980 milliárd forintot tett ki az éves kamatteher, 2023-ban már 2 321 milliárdot, 2025-ben pedig a becslések szerint közel 4 000 milliárd forintra rúghat. Ez a költségvetés mozgásterét is erősen beszűkíti.
Mi várható a következő időszakban?
A Magyar Nemzeti Bank és több elemzőcég is arra figyelmeztetett, hogy ha a gazdasági növekedés nem gyorsul fel, az államadósság GDP-arányos szintje tovább emelkedhet 2025 második felében is. Ez akár hitelminősítői leminősítést, illetve drágább finanszírozási feltételeket is hozhat Magyarország számára.
- Az államadósság hároméves csúcson van, 63 981 milliárd forinton.
- Fél év alatt 4 105 milliárddal nőtt a tartozás.
- A GDP-arányos mutató 73,5 százalékról 76 százalékra ugrott.
- A gazdasági visszaesés, a hiány és a kötvénykibocsátások egyaránt rontották a helyzetet.
- A kamatteher tartósan emelkedik, ami szűkíti a költségvetés lehetőségeit.
A következő hónapokban kulcskérdés lesz, hogy a kormány milyen intézkedésekkel próbálja megfékezni az eladósodás gyorsulását: kiadáscsökkentéssel, bevételnöveléssel vagy a gazdaság élénkítésével.
