Egészségvédelem


biztonsagos etrendkiegeszitoket forgalmazo patika2

Gyógyszerinformációk

OGYEI logo hiv

Angolul - németül...

Beszélünk angolul, németül!

Látogatott oldalak...

Oldalletöltések száma: 1254429

Homeopátia-Info

Homeopátia-Info

Salacz GyorgyAmíg élesen látunk közelre és távolra, nemigen foglalkozunk a szemünkkel, ezt az adottságot természetesnek vesszük. Ha begyullad a szemünk, vagy a látás élessége romlik, rögtön fontossá válik a kérdés, hogy működik az ember szeme. Tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy minél jobb állapotban tartsuk szemünket.
A kérdésekre Dr. Salacz György professzor emeritus válaszol, aki 1996 és 2004 között a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika vezetője volt, számos hazai és nemzetközi szemészeti társaság tagja.

- Hogyan épül fel ez a csodálatos szerkezet, az emberi szem?
- A szem felépítése rendkívül bonyolult. A fény a szaruhártyán, a pupillán és a mögötte elhelyezkedő szemlencsén át megtörve jut be a szembe, a szem hátsó részén elhelyezkedő ideghártyára vetül. A képet a törő-felszínek (szaruhártya, szemlencse) fókuszálják élesre. Az ideghártyában lévő speciális sejtek révén a fényingerek akciós potenciálokká, idegingerületté alakulnak át, amit a látóideg sejtek az agy tarkótáji kérgi részébe juttatnak, itt alakul ki, illetve tudatosul a látott kép. A látási funkció több éves tanulás eredménye: az újszülött „néz, de még nem lát”, vagyis kezdetben még a mozgásokat nem képes követni, de a fényt már érzékeli. Néhány hét múlva azonban képes a szeme előtt mozgó tárgyat követni, s hamarosan ismerős képeket, arcokat már felismer. A magasabb rendű látási funkciók (térlátás, mélységlátás, sztereo látás) a két szem egyidejű működésével van összefüggésben, ezek kialakulásához 10-12 évre van szükség. Az alábbi kép érzékelteti a fény útját a szemen, látóidegeken keresztül az agyba.

Szem Salacz interjuA tárgyak követését az un. külső szemizmok, a tárgy élesre állítását (távolsági beállítást) a szemlencsét mozgató un. belső szemizmok végzik. Ezt a folyamatot nevezzük alkalmazkodásnak.

 

- Mivel ártunk a mindennapok során leginkább a szemünknek?
- „Elrontani” a szemet helytelen magatartással nem lehet. Azonban a fentiekből adódóan szemizmaink túlerőltetése kifáradásos tüneteket okozhat, ami átmeneti olvasási nehézséget, olykor fejfájást okozhat. Hasonló eredménye lehet, ha nem jó világítás mellett, kontrasztszegény szöveget kell hosszabban olvasnunk (kontrasztszegény azt jelenti, hogy pl. a papír nem eléggé fehér, a nyomtatott szöveg nem eléggé fekete). A jó világítás hatására szemünk pupillája beszűkül, ami az éleslátást megkönnyítheti, míg félhomályban ez a jelenség nem tud érvényesülni.

 

- A számítógép használat korunk egyik – a szemet is! rongáló – tevékenysége. Mi ennek a következménye, milyen módon tudunk védekezni, vagy talán tompítani a negatív hatásokat?
- A „szemet rongáló” kifejezés talán kissé erős! Nem arról van szó, hogy ártana a szemnek, de kétségtelen, hogy panaszokat okozhat. Ezek minősége és mennyisége sok mindentől függ, s a szemorvosok szinte naponta találkoznak a problémával. Régebben speciális szemüvegek felírásával és viseltetésével próbálkoztak. A mai napig érvényes az a rendelkezés, hogy a munkáltató a dolgozó szemüveg szükségletét évente egyszer biztosítani (finanszírozni) köteles, de újabb kutatások szerint speciális szemüvegre ma már nincsen szükség. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell szemüveg, mert az illető fénytörési hibáját (asztigmatizmus, túllátóság, rövidlátóság) korrigálni szükséges a lehető legprecízebben.
Gyakori panasz a sokat számítógép előtt dolgozó egyének esetében, hogy száraznak érzik szemüket, könnyebben elfáradnak, időnként pihentetni kell szemüket. Ez valóságos probléma, de nem kizárólag a szemnek a monitorra való erőltetett meresztése az oka, hanem a helység aktuális hőmérséklete, páratartalma is hozzájárulhat, hogy a szemben lévő könny milyen könnyen, milyen hamar párolog el, s váltja ki a gyakoribb pislogási reflexet.
Enyhítheti a kiszáradásos panaszokat a műkönny. Célszerű a hyaluronsavat tartalmazó, olajos komponensű műkönny használata a csak vizes fázissal rendelkező készítményekkel szemben.
Fontos, hogy a szem fénytörési tulajdonságai a lehető legprecízebben legyenek bemérve, s ennek megfelelő szemüveget kapjon az illető.
Újabban megfigyelték, hogy az akár enyhén rövidlátók fénytörési hibája a számítógép rendszeres és hosszantartó használata folyományaként fokozódhat.

 

- A látás romlása mennyire tekinthető öröklött, tehát genetikai tényezők, vagy a korral járó, tehát a sejtek elöregedése következményeként?
- Bizonyos kóros látásromlások lehetnek öröklöttek, mint például a rövidlátás, különösen annak súlyos formája, ami már szemfenéki elváltozásokkal jár együtt. A korral járó látásromlás tulajdonképpen nem igazi romlás (a szemészek akkor beszélnek „romlásról”, ha azon már szemüveggel sem lehet segíteni), hanem természetes öregedési folyamat, noha a laikusok gyakran „romlás”-ként élik meg.

 

- Mi történik akkor, ha a szem „elromlik”? Most nem a rövid-, ill. távollátásra, a szemüveg szükségességére gondolunk, hanem a szem betegségeire?
- Az egészséges – fénytörési hiba-mentes – szem „elromlása” természetes öregedési folyamat, amelynek oka a szemlencse rugalmasságának fokozatos elvesztése. Ez a folyamat tulajdonképpen születésünk óta folyamatosan zajlik, azonban csak akkor veszünk erről tudomást, amikor az olvasási távolságra való szemállítás már nehezebben megy. Ilyenkor szoktuk tréfásan azt mondani: „nem elég hosszú a karunk”, az olvasni valót ugyanis egyre távolabbra kényszerülünk tenni, hogy szabad szemmel még olvasni tudjuk. Ez általában 43-45 éves korban következik be, de ha valakinek a szemizmai „edzettek” későbbi életkorban jelentkezhet, nagy egyéni variációk vannak. Ilyenkor az olvasáshoz eleinte gyengébb, majd fokozatosan (2-3 évente) egyre erősebb szemüvegre van szükségünk. A szemlencse rugalmasságának teljes elvesztése 60 éves korra általában befejeződik, ezután általában nincsen szükség további szemüveg erősítésekre.

 

- Mit jelent, illetve milyen okra vezethető vissza a színtévesztés, illetve a színvakság? Van-e rájuk megoldás?
- A színtévesztés öröklődő szembetegség, amelyet az anyák örökítenek át, s a fiúgyermekek kapják meg gyakrabban. Lányok igen ritkán színtévesztők, míg a férfiak 8%-a a színtévesztés valamilyen formájában szenved, szerencsére a teljes színvakság rendkívül ritka. Manapság már – magyar kutatók kutatási eredményeként – bizonyos színtévesztés-formákat speciális szemüveggel javítani lehet, de miután génhibáról van szó, egyelőre gyógyítani nem tudjuk. Jelentősége abban van, hogy bizonyos foglalkozásokat színtévesztő nem folytathat (pilóta, mozdonyvezető, hivatásos jogosítványt igénylő foglalkozások stb.).

 

- A szürke hályog az idősebb kor jellemzője. Mit értünk ez alatt és mi a megoldás?
- A szürke hályog (katarakta, görög szó és vízesést jelent, jelezve, hogy a látás ahhoz válik hasonlatossá, mintha egy vízfüggönyön akarnánk keresztül nézni) lehet veleszületett, gyakrabban azonban az idősebb kor betegsége és a szemlencse átlátszóságának a kóros csökkenése, megszűnése miatt alakul ki. Csak műtéttel gyógyítható, gyógyszeres kezelés – bár időről időre próbálkozások történnek – nem lehetséges.

 

- A zöld hályog miben különbözik a szürke hályogtól, hogyan kezelhető?
- A zöld hályog (glaukoma) elnevezés nagyon félrevezető! Nem olyan hályogról van szó, amit egyszerűen le lehet venni a szemről. Lényege, hogy a szem belnyomása – hasonlatosan a magas vérnyomáshoz – kórosan megemelkedik, fokozatosan a látóidegek táplálkozását akadályozva azok funkciója, a képek agyba való továbbítása, lehetetlenné válik, s végül megvakul a szem, még a fényérzékelés is elveszhet. Ma már számos szemnyomás csökkentő szemcsepp ismeretes, amelyek, - akár kombinációban is, - megfelelő szintre csökkenthetik a szemnyomást, ezáltal a szem funkciói, a látás nem károsodik. Egész hátralevő életre szóló kezelés és állandó ellenőrzés, gondozás mellett ma már sok esetben sikerül a látást megtartani. Probléma akkor van, ha későn ismerik fel – alattomos betegség lévén, sokszor véletlenül derül ki, hogy az egyik szem szinte már vak. Ilyenkor sajnos a látást visszaadni már nem lehet. Ritkábban előfordulhat heves tünetekkel, fájdalommal, rossz közérzettel való jelentkezése (un. glaukomás roham). Ha a gyógyszeres kezelés nem megbízhatóan csökkenti a szemnyomást, lehetőség van lézeres kezelésre, végső soron akár a műtéti kezelésre is.

 

- A műtéti technika fejlődése hihetetlen gyors volt az utóbbi években. A szemsebészetre ez hatványozottan igaz. Jellemezné Professzor Úr egész röviden a különbséget egy 20-30 évvel ezelőtti és egy mai átlagosnak mondható műtét között?
- Abban szerencsés helyzetben vagyok, hogy a 40 év alatt, amit eltöltöttem a szemészetben, a szakma óriási fejlődésen ment át, különösen a szemműtétek terén. A hályogműtétek hazánkban a 60-as években gyakorlatilag ugyanolyan módszerrel történtek, mint a XIX. században. A hályogkivonás ugyan finomodott, a biztonságra való törekvés mindig jellemezte a szakmát, de az igazi áttörés akkor következett be, amikor kikísérletezték az első szembe ültethető műanyag szemlencséket, amelyekkel szinte úgy láttak a betegek, mint a hályogképződés előtt. Ehhez képest a legújabb módszer a fakoemulzifikáció (betegek körében gyakran lézeres műtétnek mondott, valójában ultrahang segítségével történő műtét), a szürke lencse elfolyósítás utáni kiszívása a szemből további fejlődést jelentett. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az addig 10 mm-es seben keresztül végzett műtét 3-4 mm sebre zsugorodott, a beültethető műlencsék összehajthatók lettek, így azokat is kicsi nyíláson lehet a szembe behelyezni, s ott szétnyílva helyezkednek el gyakorlatilag ugyanott, ahol az elszürkült lencse volt. Ez a műtéti technika, amit egy amerikai szemsebész kísérletezett ki a 60-as évek végén és sok finomítás után világszerte elterjedt, ma már hazánkba is elérhető, sőt általánossá vált. Ezzel a módszerrel végzett műtét után a szemen alig látható a műtét nyoma a műtét utáni napon, ugyanakkor a beteg szinte tökéletesen lát már másnap. A gyógyulási idő 6 hétről 1 napra csökkent!

- Mit tart Ön a legnagyobb eredménynek a szem gyógyítása terén a XXI. században?
- Míg a hályogsebészet fejlődése nagy élményt jelentett számomra, az üvegtesti sebészet lehetőségei és abban való elmélyedés és aktív közreműködés még 20 év után is csodálattal tölt el: mi mindent meg lehet tenni a szem belsejében! Oda eszközökkel be lehet nyúlni, az elborult üvegtestet feldarabolva el lehet távolítani, az ideghártya felszínén tapadó membránokat le lehet fejteni, a levált ideghártyát vissza lehet fektetni, a hihetetlen érzékenységű ideghártyán manipulálni lehet, abba elhelyezkedő kóros képleteket eszközzel, lézerrel el lehet távolítani, pusztítani, a szembe került idegen testeket (fémszilánkot, üvegszilánkot, egyéb nem oda való dolgokat) el lehet távolítani három darab 1 milliméteres nyíláson keresztül. Ezzel a módszerrel olyan betegségeket lehet gyógyítani, amelyeket több mint 100 éve ismerünk, de a 80-as évek végéig csak széttárt karokkal néztük, hogyan vakulnak meg a betegek, mert gyógyítani nem voltunk képesek. S ezzel még a fejlődésnek nincsen vége: már nincsen messze az az idő, amikor mikrocsipeket fognak beültetni teljesen vak szemekbe, s látóvá fogják tenni a vakok egy részét, mint Jézus Krisztus, csak nem csoda által, hanem a technika és a tudomány fantasztikus fejlődése révén.
A közvéleményt, de főként a vak emberek figyelmét felkeltette, s nagyon nagy várakozással néznek az újabb kutatási eredmények elé, amely a Svájcban élő és dolgozó magyar származású professzor, Dr. Roska Botond által kidolgozott - helyenként már a gyakorlatban is használni kezdett - gyógyszer, illetve génkezelési módszer, amellyel a vakon született, vagy megvakult egyének látó-idegsejtjeit ismét működőképessé teszik, s ezzel az egyén látását visszaadhatják.
Erről a napilapok is világszerte beszámoltak, s a kutató számos nemzetközi elismerés, díj és cím tulajdonosa lett.
Az utolsó másfél évtized a szemészet terén rengeteg változást, műtéti módszerek fejlesztését tette lehetővé, beleértve az ambuláns szemműtéteket, főként hályogműtétet, az újabb és korszerűbb műlencse fajtákat, amelyek már a progresszív szemüvegek tulajdonságával rendelkezve az egyén számára a teljes szemüveg mentességet biztosíthatják távolra-közelre. Ehhez társulnak az egyre korszerűbb gyógyszerek, szemcseppek, kezelési módszerek, amelyek például a cukorbetegség komplikációjának tekintett szemfenéki elváltozásokat gyógyíthatják, s megelőzhetik a régebben menthetetlenül vaksághoz vezető állapotot.

Tisztelt Professzor Úr! Köszönjük az interjút.
Kapcsolódó oldal:
SOTE II. Szemészeti Klinika
Az interjút készítette Offenbeckné dr. Sólyi Ilona

Kép forrás: Semmelweis Egyetem

 

Veszélyhelyzet után

Veszelyhelyzet

benu banner allo 180x130px 04

Patika web


Elérhetőségeink

kapcsolat_2
LX-Line Partner Patika

Közlemény

Cegadatok